Válasz

April 20th, 2011

Miért is? Csak forrást jelölt és az egész post itt van, nem az, hogy 3 mondat, és bővebb infó itt: XY.hu

Utóbbi esetben igazad lenne. Lehet reklámnak is nevezni, szerintem csak pontos forrásmegjelölés, ami amúgy meg elvárható.

8. nap

April 7th, 2011

Súly: 104.3

Reggeli: -

Ebéd: hagymaleves

Vacsora: hagymaleves sajtos-pirítóssal, sülthús sültkrumplival

Holnaptól már tényleg :)

7. nap

April 5th, 2011

Súly: 104.9

Reggeli: -

Ebéd: ananászos csirke sültkrumplival

Vacsora: bögrés leves, ananászos csirke rizzsel

Na, így egy hét után nincs semmi, 2009-ben se volt, nem gáz. Bevezetem, hogy megpróbálok napi 1 étkezésre csak zöldséget, gyümölcsöt enni és meglátjuk mi lesz. Bringát is rendbe kéne tenni, mozgás nélkül nem lesz fogyás.

Izomláz már nagyjából elmúlt, szép lila foltok még megvannak, gyönyörű véraláfutásokkal. Egyébként az jutott eszembe, hogy legközelebb lehet, hogy nem ártana szuszpenzor (így írják?), mert ha egy ilyen erejű ütés rossz helyen talál el, az nem vicces. Talán még maradandó károsodásokat is okozhat. De hol kapok én paintballhoz herevédőt?

6. nap

April 5th, 2011

Súly: 105.1

Reggeli: 2 szelet sajtkrémes párizsis pirítós füstölt sajttal, paradicsommal, erős paprikával

Ebéd: fél szelet vajas kenyér

Vacsora: Ananászos-sajtos csirkemell rizzsel

Ma se volt mozgás :(

5. nap

April 4th, 2011

Súly: 104.7

Reggeli: vajas kenyér párizsival, sajttal, paradicsommal, erőspaprikával

Ebéd: 4-sajtos sülthús, sültkrumplival

Vacsora: 2 db kiwi, kis ananász, bögrés leves, sajtos-majonézes pirítós
+1 db kis szelet süti

Has: http://www.twohundredsitups.com/week1.html
2. oszlop, 3. nap

Éhes vagyok, de nem kéne enni már ilyenkor.

Update: nem bírtam ki, ettem kis sütit.

4. nap

April 2nd, 2011

Súly: 104.8

Reggeli: pizzás izé

Ebéd: McFarm menü

Uzsonna: 1 db. bögrés leves

Vacsora: bélszín gombával, sültkrumplival, Négy-sajtos sülthús rizzsel

Mozgás: paintball

Na, ma végre eljutottam oda, hogy kipróbáljam a Paintballt :) A tegnapi iszogatás után másnaposan és félig kómásan, alig egy óra késéssel értünk a pályára és vetettük bele magunkat a küzdelembe. Szerencsére pont, mikor megérkeztünk, akkor lett vége az aktuláis körnek, így nem is kellett sokat várakozni, máris lőhettünk. Szabinával, a késők büntetéseként külön csapatba kerültünk. Megyegyeztünk, hogy egymást nem lőjük, ezt sikerült is nem betartani :)

Első pályánk egy erdei pálya volt, CTF (Capture The Flag) módban. Mivel első játék volt, maradtam védeni, de ahogy láttam, az volt a taktikánk, hogy maradunk és védünk, így senki nem ment az ellenfél zászlójáért (nem igazán bírtam odafigyelni, ugye az említett okok). Először a bal oldalt kezdtem figyelni, de aktivitás híján eluntam, így átnéztem kicsit a jobb oldal felé, ahonnan meg is jött a várva várt csipet-csapat. Az aktuláis fedezékem nem nyújtott megfelelő támadási pozíciót (vagyis nem tudtam lőni senkit, mert elbújtak, vagy a faágak fogták fel a lövéseket), ezért taktikailag úgy határoztam, hogy elsurranok még jobbrább és oldalba támadom a támadókat (legjobb védekezés a támadás, ugye).

Utólag kicsit véleményes a felfedezett fedezékem (nyelvi bravúrok már mondatok óta, bruhaha!), ugyanis maga az árok bár még a pálya része volt, de ha elkezdenek engem lőni, akkor már kifelé lőnek a biztonsági zóna felé, ami viszont nem vicces. De végülis erre nem került sor, mert: átrohantam a fedezékemből, lehuppantam az árok mélyére és rájöttem az előrelátásom teljes hiányára: sikerült kicsit lezúznom a lábam az árok mélyén heverő köveken. Miután magamban leszidtam szegény hülye fejemet, elkezdtem az árok széle felé kúszni kikacsintás céljából.

Első kacsintásra, az ötlet jó volt, de eredménytelen, hiszen ugyanúgy nem láttam semmit a támadókból, viszont legalább kényelmetlen a kényszerített testhelyzet. Ámde nem kellett sokat várni, mégiscsak ért valamit a helyváltoztatásom, mert a támadó srác nem figyelte, nem látta, nem érdekelte, hogy átkaroltam, így szépen ki is bújt a fedezékéből, természetesen az én árokbeli szemszögemhez képest. Így már csak pár lövés választott el attól, hogy begyűjtsem első fragemet, amit végülis behúzhattam kb. 2-3 találattal és egy válasz sikollyal együtt.

Mentünk tovább a következő pályára, ami épületharc volt és nem nyerte el a tetszésem. Kezdjük ott, hogy az első körben 15 másodperc és ugyanennyi méter után Rudi olyan szépen leszedett kettőnket, hogy öröm volt tapogatni utána a sebeinket. De legalább rá tudtam gyújtani. Második kör se volt sokkal jobb, ott bár tovább bírtam, de egy meggondolatlan külső előrerohanás után Evelin olyan szépen hátbasorozott 2 méterről, hogy megértettem, hogy a meggonolatlanságnak ára van. Fájdalmas ára. Utána kifejtette, hogy inkább csak szólni akart, hogy megvagyok, de megijedt, hogy megforulok, így inkább segített kicsit megmasszírozni a lapockámat két golyóval.

Következő, harmadik pályánk az un. dzsungel volt. Szeretem az erdei pályákat, nekem jobban tetszik. Szintén zászló, szintén maradtam hátul. Itt már nem emlékszem, talán volt 1 fragem, de tök nem vagyok benne biztos. Itt meg a 200 db lőszerem fogyott ki, pedig nem is gondoltam volna, hogy már ennyit ellőttem, így ki a safety-pointhoz, lőszert vételezni, majd vissza. Semmi gond, kocogtam egy kicsit. Mikor már csak egyedül én voltam védő szerepben a bázisunkon és a többiek vígan közeledtek felém zászlórablási szándékkal, rá kellett jönnöm, hogy ez nem az a játék, ahol a hiba megbocsájtható. Először is, a kettő támadó helyett háromra számítottam, így védenem kellett azt az oldalamat is, ahonnan a fantom ellenség lőtte rám a fantom golyókat, másrészt eltaktikáztam magam és a zászló figyelése helyett inkább az ugra-bugrálás művészetét gyakoroltam. Meg is lett az eredménye, Rudi felkapta és meg is nyerte a másik csapatnak a kört. Itt esett meg Szabinával az első komolyabb tűzharcunk. Bár megígérük, hogy egymásra nem, de mégis VISSZALŐTT… hát ilyet.

Itt sajnos csak 1 kört voltunk, pedig jó lett volna visszavágó, mindegy. Jött a köv. pálya, szintén épületharc (mondtam már hogy utálom?). Mi a támadószerepben, másik csapat a védők (leléptek tőlük páran, létszámfölényben mi támadtunk). Maradtam kint ablakon belövöldözőnek, sikerült is egy terroristát likvidálnom. Ezen kívül eseménytelen volt, mire bejutottam az épületbe, senki se volt, akire lőhettem volna.

Második és egyben utolsó körnél szintén kívülről kezdtem, majd betévedtem az épületbe, csak azért, hogy rögtön le is lőjenek. Ki, vissza, mert a lőszert el kell lőni, ekkor a csapattársam adott egy kis lelki és fizikai támogatást kívülről, az ablakon át belőve. Szépséghiba: én voltam a célpont. Fájt. Fizikailag inkább, mint lelkileg. Utána még egy kis tűzpárbaj Rudival, mikoris kifogytam a lőszerből, így hangos óbégatások közepette, hogy még véletlenül se nyissanak rám tüzet (mondtam már, hogy fáj??) elhagytam a pályát.

Ezzel be is fejeztük a lövöldözést. Engem szépen kihozott ez a kis mozgás és a friss levegő a másnaposságból, bár a fáradtság azért még megmaradt. Fegyver leadása, átöltözés, indulás helyett egy kis logisztikai feladat megoldása (Rudi motoros sisakját véletlenül elvitte az az autó, amibe be lett pakolva), majd hazaérkezés, és saját marker beszerzésén való gondolkodás és közelebbi pályát nézegetés :)

Airsoftot még mindig ki akarnám próbálni, de oda vagy összeszokott csapat kell, vagy nagyon fair emberek, hiszen az airsoft golyó nem hagy nyomot, bemondásra megy a találat jelzése. Amit furcsállottam magamban, illetve lehet, hogy csak a fegyver jellemzője miatt, de nem igazán használtam a célgömböket. Inkább golyó röppálya alapján célóztam. Sajnos ahogy észrevettem, ezek a fegyverek, amiket kaptunk 3-4 és 15-20 méter közt hatékonyak csak. 3-4 méter alatt nagyon fáj a találat, 15 méter fölött meg nagyot esik a lövedék. Maximális lőtáv ezzel kb. 25-30 méter lehetett, de egyrészt nem volt ilyen pálya, másrészt akkor a célzás már inkább hasonlított volna egy ágyúéhoz, mint kézifegyveréhez.

Összességében tetszett, megyünk legközelebb is, hiszen leszámítva azt a pár lila foltot, nagyon nagy élmény volt és nagyon jó mozgás.

3. nap

April 2nd, 2011

Súly: 103.7

Reggeli: -

Ebéd: 1 db padlizsámkrémes zsömle, párizsi, sajt

Vacsora: padlizsánkrémes kenyér, párizsi, sajt

Has: http://www.twohundredsitups.com/week1.html
2. oszlop, 2. nap

2. nap

April 1st, 2011

Súly: 104.3

Reggeli: -

Ebéd: saláta, 1 db főtt tojás, 1 rántott csirkecomb

Uzsonna: 1 db banán

Vacsora: sült krumpli, rántott hús, almapaprika, csemege uborka, banán

Vacsora2: rántott hús, vékony szelet kenyér

Séta: kb. másfél km

Ma semmi extra, fáradt vagyok.

1. nap

March 30th, 2011

Súly: 104,6 kg

Reggeli: -

Ebéd: spenót két tojással

Uzsonna: banán

Vacsora: rántotthús, saláta, pár szem krumpli

Séta: 50 perc, kb. 4 km.

Has: http://www.twohundredsitups.com/week1.html
2. oszlop 1. nap

Na, elkezdtem. Meglátjuk meddig jutok, de most megint lelkes vagyok. Séta nem akart volna ennyi lenni, de sajnos (szerencsére) a zöldséges zárva volt, át kellett sétálnom a szomszéd faluba.

Szombaton úgy néz ki Paintball, várom már. Sose játszottam, első lesz (“Nem fog fájni, ne aggódj! Óvatos leszek.”). Rájöttem közben, hogy elvileg a goggle mounttal fel tudom majd rakni a fejemre a kamerát, mert van a védőszemüvegnek pántja. Ha jól láttam a képeken. Viszont egy, vagy két akksi felmondta a szolgálatot a háromból, így szűkös lesz az az egy-másfél óra, amit bír.

Úgyhogy, ha minden jól megy, akkor hétvégén jön újabb videó:)

Még egy évvel később

March 29th, 2011

Na, a tavalyi újrafelbuzdulásból nem lett semmi. Felmentem 105 kilóig. Ma 104,7 voltam. Mit tegyek, óóó, mit tegyek?

Nos, első lépés az volt, hogy végig olvastam az első fogyásom történetét. De jó, hogy lejegyeztem. Mintha tegnap lett volna. Mondjuk ez egy nagyon hosszú napot feltételez. Mindegy is, láttam, hogy elég komoly iramban haladtam, amit el is felejtettem, hogy sikerült 90 alá is bemennem! Most van 15 kiló pluszom, ami azt jelenti, hogy 4 hónap, de mivel most nem tudok olyan intenzíven mozogni, ezért a 4 hónap alatt 10 kilót tervezek.

4 hónap alatt 10 kiló. Havi 2 és fél kiló. Április végére 102,2 környéke. Május végére 100 alá jutni.

Vajon lesz elég erőm? Meglesz a kitartás? A következő részből kiderül!